Fantázia 1

Nagyon izgulok. Egyrészt még soha nem tettem ilyet, másrészt pedig olyan valakivel fogok találkozni, akit nagyon vonzónak tartok, de igaziból számomra teljesen ismeretlen. Ostoba lenék, ha nem tartanék egy kicsit a találkozástól. De azért igyekszem bátornak mutatkozni Ön előtt. Megismerem, hiszen láttam már képen és Ön is rögtön rám ismer. Puszi-puszi. Elpirulok. 
Megkérdezi, hogy utaztam, ártatlan kérdések és válaszok, azért, mert észreveszi, mennyire zavarban vagyok és próbálja oldani a feszültségemet. 
-Félsz?-kérdezi.
-Még soha életemben nem féltem ennyire-felelem.

Beülünk az autóba, és egy pillanatra rárakja a kezét a térdemre, majd felcsúsztatja a combomra. Belemarkol, én felszisszenek. 
-Fáj?-kérdezi.
-Nem, csak váratlanul ért-felelem.
Tovább beszélgetünk, gyorsan odaérünk Önhöz. Bemegyünk. Leteszem a kabátom, a sálam. Látom, hogy alaposan megnéz magának. Vajon  tetszem Önnek? Ez a kérdés gyötör.Ön közben kérdez valamit, de máshol jár az eszem, nem figyelek Önre. Ekkor kapom az első pofont. És csattan a hangja:
- Nem hallod, ribanc, hozzád szóltam! Rögtön tudom, hibáztam és igyekszem rendesen felelni. 
- Vetkőzz! Gyorsan, ne kéresd magad. Baszni jöttél, hát most megkapod. De úgy, hogy megemlegeted.

 Mint az ostorcsapás, olyan a hangja. Pedig egyébként nagyon szeretem hallgatni. Kapkodom le magamról a ruhát. Igyekszem, nehogy megint kapjak egy pofont. Ott állok Ön előtt meztelenül. Végtelen szégyenérzet fog el, piros vagyok, mint talán még soha. Az Ön szeme pásztázza végig testemet, legszívesebben elsüllyednék. Majd amikor már eleget látott, megint csattan a hangja:
-Térdre, te kis kurva és könyörögj Urad farkáért!
Letérdelek, a fejem felemelem, szemébe nézek és könyörögni kezdek:  
-Kérem, Uram, engedje meg, hogy bekaphassam csodálatos farkát. Engedje meg, bár tudom, nem vagyok rá méltó, hogy megkaphassam, de hadd elégítselek ki a számmal. Tudom, akárkit megkaphatna, és köszönöm Önnek, hogy engem választott. Kérem, tanítson meg rendesen szopni, és ne sajnálja rám az idejét. Nincs még egy ilyen nagyszerű férfi, mint Ön. Minden nő boldog lehet, akire szemet vet, és az összes örömmel elégítené ki az Ön vágyait. Köszönöm Önnek, hogy ezt most nekem engedélyezi.

Kigombolja a nadrágját és előveszi a faszát. Már ágaskodik. A számba löki. Amennyi nyálam csak van, mind igyekszem összegyűjteni. De előtte óvatosa végignyalom a farkát. Alulról haladok felfelé. Majd bekapom a makkot, a bőrt hátratolom a nyelvemmel. Megszívom. És szopni kezdem. Néha Ön is lök rajta egyet. Hirtelen kikapja a számból és újabb pofont kapok. Egyszerre kettőt.
- Erősebben, ribanc-mondja.- Nem vagy elég odaadó. Most nem én baszom a szád, neked kell szopnod és nyelned a gecim. Majd ha kedvem tartja, szájba is baszlak, de most csak járjon a fejed szaporán. 

Már megint hibáztam, hiába, nehéz az ilyen kis ribancok élete, mint az enyém. De lassan sikerül élvezethez juttatnom Önt. Érzem, ahogy a spermája a torkomba lövell.  Nyelem mohón, majd nyelvemmel megtisztítom, egy csepp se maradjon rajta. Jutalmul a hajamba markol, hátrahúzza a fejem, beleköp az arcomba és ad két pofont. 
-Legközelebb ügyesebb légy-mondja.
Most pedig elverem a feneked.  Hülye vagy, hogy egy ilyen egyszerű dolgot sem tudsz megoldani? Hangosan számolod, majd megköszönöd, amit a seggedre kapsz.

 Ráhasalok az asztalra. A kezével üt. És ezt jobban is szeretem, mert így legalább hozzám ér. Nem túl nagyokat, én meg számolom. Hiába nem nagyok, a végén már bizony fáj. Nem akarok sírni, de egyre nehezebben tudom visszanyelni a könnyeim. Akarom én ezt egyáltalán? Bízom benne, előbb-utóbb kedves is lesz. Egy picit. Bár nem az a kényeztető fajta, tudom. Az eszembe véstem.
-És most elverem a pinád. Megérdemli, mert egy mocskos kis ribancot csinált belőled. Feküdj a hátadra! Húzd fel a térdeid, majd rakd szét a lábaid. Nem kötözlek ki, de ha össze mered csukni a lábad az ütések után, még többet fogsz kapni. Ha igazán engedelmes ribancot akarok belőled faragni, akkor már az elején, időben tisztáznunk kell, hogy hol is a helyed.
Ezt igazán halkan mondja, mégis megrettenek. Még soha senki nem tett velem ilyet. És soha, senki nem beszélt velem így. Büszkeségem hamvaiban...

És odacsap. Nem fáj nagyon, de néha összerándulok, és kétszer össze is zárom a combom.
-Szemét kis kurva vagy-mondja.- Megmondtam mi lesz, ha összecsukod, ugye?
És minden összecsukásért jönnek a büntetés csapások. Nem bírom visszatartani a könnyeim. Nagyon szenvedek. Lehajol hozzám és lecsókolja a könnyeim. Én Önbe kapaszkodom, mint a fuldokló. Felemel magához és tovább csókolja a szám. Én biztonságban érzem magam végre. Csak jót akar nekem, tudom. Egy pillanatra kisüt a Nap.
-Most megbaszlak. Keményen-mondja.
És úgy is tesz. Előre dönt, és a fasza behatol a picsámNagyon izgulok. Egyrészt még soha nem tettem ilyet, másrészt pedig olyan valakivel fogok találkozni, akit nagyon vonzónak tartok, de igaziból számomra teljesen ismeretlen. Ostoba lenék, ha nem tartanék egy kicsit a találkozástól. De azért igyekszem bátornak mutatkozni Ön előtt. Megismerem, hiszen láttam már képen és Ön is rögtön rám ismer. Puszi-puszi. Elpirulok. 
Megkérdezi, hogy utaztam, ártatlan kérdések és válaszok, azért, mert észreveszi, mennyire zavarban vagyok és próbálja oldani a feszültségemet. 
-Félsz?-kérdezi.
-Még soha életemben nem féltem ennyire.-felelem
Beülünk az autóba, és egy pillanatra rárakja a kezét a térdemre, majd felcsúsztatja a combomra. Belemarkol, én felszisszenek. 
-Fáj?-kérdezi.
-Nem, csak váratlanul ért-felelem.
Tovább beszélgetünk, gyorsan odaérünk Önhöz. Bemegyünk. Leteszem a kabátom, a sálam. Látom, hogy alaposan megnéz magának. Vajon  tetszem Önnek? Ez a kérdés gyötör.Ön közben kérdez valamit, de máshol jár az eszem, nem figyelek Önre. Ekkor kapom az első pofont. És csattan a hangja: Nem hallod, ribanc, hozzád szóltam! Rögtön tudom, hibáztam és igyekszem rendesen felelni. 
Vetkőzz! Gyorsan, ne kéresd magad. Baszni jöttél, hát most megkapod. De úgy, hogy megemlegeted.
 Mint az ostorcsapás, olyan a hangja. Pedig egyébként nagyon szeretem hallgatni. Kapkodom le magamról a ruhát. Igyekszem, nehogy megint kapjak egy pofont. Ott állok Ön előtt meztelenül. Végtelen szégyenérzet fog el, piros vagyok, mint talán még soha. Az Ön szeme pásztázza végig testemet, legszívesebben elsüllyednék. Majd amikor már eleget látott, megint csattan a hangja:
-Térdre, te kis kurva és könyörögj Urad farkáért!
Letérdelek, a fejem felemelem, szemébe nézek és könyörögni kezdek:  
-Kérem, Uram, engedje meg, hogy bekaphassam csodálatos farkát. Engedje meg, bár tudom, nem vagyok rá méltó, hogy megkaphassam, de hadd elégítselek ki a számmal. Tudom, akárkit megkaphatna, és köszönöm Önnek, hogy engem választott. Kérem, tanítson meg rendesen szopni, és ne sajnálja rám az idejét. Nincs még egy ilyen nagyszerű férfi, mint Ön. Minden nő boldog lehet, akire szemet vet, és az összes örömmel elégítené ki az Ön vágyait. Köszönöm Önnek, hogy ezt most nekem engedélyezi.
Kigombolja a nadrágját és előveszi a faszát. Már ágaskodik. A számba löki. Amennyi nyálam csak van, mind igyekszem összegyűjteni. De előtte óvatosa végignyalom a farkát. Alulról haladok felfelé. Majd bekapom a makkot, a bőrt hátratolom a nyelvemmel. Megszívom. És szopni kezdem. Néha Ön is lök rajta egyet. Hirtelen kikapja a számból és újabb pofont kapok. Egyszerre kettőt.
- Erősebben, ribanc-mondja.- Nem vagy elég odaadó. Most nem én baszom a szád, neked kell szopnod és nyelned a gecim. Majd ha kedvem tartja, szájba is baszlak, de most csak járjon a fejed szaporán. 
Már megint hibáztam, hiába, nehéz az ilyen kis ribancok élete, mint az enyém. De lassan sikerül élvezethez juttatnom Önt. Érzem, ahogy a spermája a torkomba lövell.  Nyelem mohón, majd nyelvemmel megtisztítom, egy csepp se maradjon rajta. Jutalmul a hajamba markol, hátrahúzza a fejem, beleköp az arcomba és ad két pofont. 
-Legközelebb ügyesebb légy-mondja.
Most pedig elverem a feneked.  Hülye vagy, hogy egy ilyen egyszerű dolgot sem tudsz megoldani? Hangosan számolod, majd megköszönöd, amit a seggedre kapsz.
 Ráhasalok az asztalra. A kezével üt. És ezt jobban is szeretem, mert így legalább hozzám ér. Nem túl nagyokat, én meg számolom. Hiába nem nagyok, a végén már bizony fáj. Nem akarok sírni, de egyre nehezebben tudom visszanyelni a könnyeim. Akarom én ezt egyáltalán? Bízom benne, előbb-utóbb kedves is lesz. Egy picit. Bár nem az a kényeztető fajta, tudom. Az eszembe véstem.
-És most elverem a puncid. Megérdemli, mert egy mocskos kis ribancot csinált belőled. Feküdj a hátadra! Húzd fel a térdeid, majd rakd szét a lábaid. Nem kötözlek ki, de ha össze mered csukni a lábad az ütések után, még többet fogsz kapni. Ha igazán engedelmes ribancot akarok belőled faragni, akkor már az elején, időben tisztáznunk kell, hogy hol is a helyed.
Ezt igazán halkan mondja, mégis megrettenek. Még soha senki nem tett velem ilyet. És soha, senki nem beszélt velem így. Büszkeségem hamvaiban...
És odacsap. Nem fáj nagyon, de néha összerándulok, és kétszer össze is zárom a combom.
-Szemét kis kurva vagy-mondja.- Megmondtam mi lesz, ha összecsukod, ugye?
És minden összecsukásér jönnek a büntetés csapások. Nem bírom visszatartani a könnyeim. Nagyon szenvedek. Lehajol hozzám és lecsókolja a könnyeim. Én Önbe kapaszkodom, mint a fuldokló. Felemel magához és tovább csókolja a szám. Én biztonságban érzem magam végre. Csak jót akar nekem, tudom. Egy pillanatra kisüt a Nap.
-Most megbaszlak. Keményen-mondja.
És úgy is tesz. Előre dönt, és a fasza behatol a pinám mélyébe. Tényleg nem foglalkozik vele, hogy nekem jó-e vagy sem. Használ. A pinám után a seggem következik. Istenem, csak ezt éljem túl! Olyan jó leszek, mint még soha.... De a mozdulatai egyre finomodnak és végre én is kezdem élvezni a dolgot. Már örülök, hogy eljöttem Önhöz. A hátamra borul és együtt élvezünk el. 
-Ügyes voltál-mondja. Megsimogatja az arcom és rám mosolyog. 
-Legközelebb többen leszünk.
Köszönöm, Uram. Jó volt Önnel.:))