Wayfarer - Szubmisszív, Mazochista Férfi

Jártam, az utam. Elértem arra a pontra, amikor döntést kell hoznom a változáshoz, fejlődéshez. Már nem vonz a játék, nem érdekel az élvezet önmagában. Valami más kell, valami több, mélyebb.

Nem érdekel a spiritualitás, nem érdekel a misztikum, nem hiszek a bölcsességekben, a természet tudásában és nem érdekel a hagyomány sem.

Az ösztönben hiszek, a bátorságban, az igazságban.

Kiüresedtek a szavaim, már csak a testem beszél.

Keresek valamit, ami felráz. Valakit, aki eltapos, és ezzel valakivé tesz. Valakit, aki megkötöz, hogy felszabadítson. Életet ver belém.

Valamit, ami új szintre emel. Nem megváltót, nem kurtizánt. Valakit, aki megváltoztat. Akinek van ereje, kreativitása és akarata, hogy átalakítson.

Van bennem félelem, de éppen ez teszi a dolgot valóságossá. Eljutottam az úton idáig.

Itt most letérdelek, és kivárom amíg megérkezik ő, akinél a korbács van.