BDSM Magazin (15/15)

fájdalom-tisztelet
Fájdalom, kín... Tisztelet, imádat... Tiszteld Urad, ki Kéjt ad, s fájdalmat! Ha tiszteleted kimutatod, Megbecsülést kiválthatod.. Légy türelmes, alázatos, Amit érdemelsz, azt megkapod! Engedelmes cseléd-szuka, Büszke lehet reá Ura! Hogyha te is ilyen leszel, Megbüntetve sosem leszel! De ha dacolsz, ellenállsz, Büntetésre készen vársz?! Urad lehet kedves, gyengéd, Ha megtanulod jól a leckéd! Ha hibázol, szemtelenkedsz, Ne...

Így keress kalandot kockázatmentesen
Olyan nem létezik, hogy egy férfi kiélte volna magát. Lehet áltatnia magát az embernek, hogy 30 évesen már kicsajozta magát de ez nem lesz igaz. Egy középkorú férfi is vágyik az új ingerekre. Amikor már van feleség egy viszonyba elég kockázatos belemenni, egy fiatalabb barátnő, aki csak szexpartner funkciót tölt be, érzelmileg labilis lehet és nagy a lebukás veszélye. Mit lehet tenni ilyenkor, hogy a kecske se maradjon éhes, de a káposzta is megmaradjon? Erre lettek kitalálva...

Óhaj
Látni szememmel akarlak, szagolni illatod szeretném, kezed fogni kívánom, hangod elcsuklását óhajtom, tested melegét érezném, ajkad harapni epedek. Bőröd izzásig csapkodnám, melled sóhajig markolnám, tested sikolyodig feszíteném, szemérmed remegésig csókolnám. csipesz harapásért epedtél, viasz melegét érezted, térded csuklását óhajtottad, tested lefogását kívántad, kötél illatát szeretted, szemem szemeddel akartad. Megkaptuk egymást, és szívünk most együtt dobban....

versem
Tiéd Itt vagyok, láthatod. Arcomat nem takarják bársonyok. Itt vagyok, mezítelen látomás, Álmaid völgye következő állomás. Imáid fűzére gyöngyözve hull paplanodra, Vágyaktól vörösen izzó arcodra, Ajkaim lehelnek vigaszt, Szerelmet, mely igaz, Vad és önzetlen. Tudom, hogy együtt fürdünk a könnyekben, Melyek arcod díszítik előttem némán. Majd mosolyod feszül, mint kőbevésett gyémánt. Itt vagyok, láthatod. A kedvedért, feketére színeztem a Napot. Itt vagyok, mezítelen...

vágyak illúziója
szerelmem nászán tombolva ég az éj, vágyaim tengerén sötété olvad a jég Tested mint kifeszített íj feszül Kaloda, kötelek, bilincs a reteszük Kényszerű vakságod remegéssé élesedik minden halk hang a korbácsot érezteti A csend az idő bilincs és kéj sóvárgó tested remeg de nem fél Vágyaid hajóját vesszőből fonták kezemben pálcám felkiállt A fájdalomtól izgatottan sziszensz és sírsz Kéjes nyomaiddal minden vágyamig elérsz Nem bírom látni kínodat beléd döföm hát kardomat...

Vágyak verse
A következő versszerű iromány, tegnap este fogalmazódott meg bennem fél álomban, sajnos reggel nem tudtam tökéletesen felidézni… Eljött az este, Sötét van már, Halk szél sem fúj már Sötétbe burkolódzik e vad táj. Halk kopogás hangja hallatszik, Fenséges fényed már messziről látszik. Eljöttél értem, hol láncaim tartanak, Itt kezdődött rabságom, De ez az én szabadságom. Gonosz vigyor, határozott léptek, Tudom nagy szíved van Te szadista érző lélek. Forró mámorító...

Kezdő Versek 3.
A legszebb műalkotás Tiszta, szűz hómezőként izzik, lángol, Bájos, bűnös vágyban a legbelsőbb, Legvétkesebb vágyakba, is belegázol, Mint a hirtelen vihart, annyit szidott, Átkozott, gyalázott, megalázott, ám, Ne feledjük, Ember nem érti e csodát! A legcsodásabb tündérmese, is semmi! Lehet ezt, boszorkányságnak nevezni? Eme felsőbb tökéletességet, amit ezer év, És még ezerszer annyi finomított, míg, E kéj-tökéjig az alkotás, végül eljutott? Lágy, ám egyúttal feszes, áldott...