PICINYEM

Egy néhány nappal ezelőtti blog inspirált ennek a történetnek a közlésére.

Évekkel ezelőtt történt. Kiscsoportos óvodás fiam épp a fa vonatainak átszellemülten épített pályát - ez rendszerint nem állt meg a szobája határán, bőven kiért a nappaliba is.
Én épp fürdésből jöttem ki - mint általában meztelenül - a ruháimat keresvén, mikor a manó felnézett a játékából és hangosan megszólalt:
- APA KILÁTSZIK A PICINYED! (az gondoljuk, az óvodában hívták nekik így)
Párommal egymásra néztünk, és kitört belőlünk a mélyről jövő megfékezhetetlen röhögés.
Fiam látván ezt, megdicsőült és büszke arccal ő is nevetni kezdett, mert megnevettette Apát és Anyát - bár fogalma sem lehetett arról, hogy min is nevet.

...és igen, ki lett mondva!
...még ha gyerekszáj által is
...még ha nem szándékosan is

de akkor is ki lett mondva:
PICINYEM