Az apróbetű

(Reakció erre: Apróbetűs rész)

Évtizedekig éltem szigorú monogám kapcsolatban. Birtokviszonyok olyan erősen hangsúlyozva lettek, hogy fel sem merült a megcsalás gondolatata, akkor sem mikor már talán nem éppen azt kaptam amit vártam. D-s kapcsolat erősebb szerződéseket hozhat össze mint egy házasság, ahol lehetnek apró-betűs részek, de ha egy erős domináns ha birtokolni akar onnan csak vagy megszoksz vagy megszöksz, mindegy mit érzel, vállaltad a sorsod, elfogadtad a hatalmat a tested-lelked felett, innen nincs beleszólásod a történések menetébe. Szerencsésnek mondható aki ilyen helyzetbe, felnőtt fejjel és a következmények ismeretében egyezik bele. Ez van, ezt el kell fogadni, itt már nem a testiségnél, hanem a másfelé száguldó gondolatoknál is felmerülhet a bukás, hiszen az "Öné vagyok", nincs saját döntési helyzetem. Nem feltétlenül tartom a monogámiát az egyetlen elfogadható útnak, ez is megegyezés kérdése, az újdonság varázsa és a megszokás unalma sok kalandra csábíthatja az ember(lányát). Egy biztos, őszinteség nélkül nincs tartósan jó kapcsolat, legyen az D-s vagy csak sima vanília, esetleg a kettő között valahol félúton, legalábbis én nem tudnám homokba dugni a fejem, inkább tudjak róla mint ne. Kíváncsiság fájdalmas egy tulajdonság. A birtoklás pedig veszélyes fűszer, egy darabig felemelő, viszont könnyen a torkodon akadhat.