Tisztelet1.0 ahogy én látom

Az utóbbi napokban igen sok blog látott napvilágot hasonló témában is. Nem baj akkor most én kifejteném a véleményem róla.
Nem tudom tisztelni azt az egysejtű nem is tudom, minek nevezzem véglényt, aki itt már oly sok mindenkinek az orra alá borsot tört (és most finom voltam és nőies).
Nem tudom azt a férfinek nem nevezhető xy kromoszómával megáldott lényt tisztelni, aki ismeretlenül elhordott mindenféle utolsó útszéli ribancnak és kurvának, már, csak azért mert annak idején én neki nem voltam hajlandó képet küldeni, de az egyik ismerősének hát a felesége lettem.
Nem vagyok hajlandó azt a nem is tudom, minek nevezzem lényt tisztelni, aki minduntalan belém köt. Másoknak ledegradáló leveleket küld rólam/rólunk és a tisztességünket a hírnevünket feketíti, mocskolja.
Tudom, hogy nem fog tudni itt a blog alatt reagálni, mert hála az égnek le van tiltva.
De megkérdezem, ezt az antiszociális lényt nem lehetne egyszer és mindenkorra kiközösíteni magunk közül?

Persze, mi is szállunk bele vitákba, próbáljuk a saját véleményünk, hol szebben, hol kevésbé szebben elmondani, megosztani. És itt kérek elnézést azért, ha valakit is megbántottunk nem ez volt a cél.
És hozzá teszem mind ettől függetlenül, hogy volt, van, lesz, nézeteltérésünk lehet sokakkal is ettől még, mint embert tisztelem/tiszteljük max. nem értünk egyet.

De most már olyan szinten van belőle elegem, hogy ha szembe jönne, legszívesebben egy székkel minimum kétszer verném szájon.(Pi)