2021. 02. 05. 23:40 | Megjelent: 839x
„Nem keresek senkit”… elhatároztam, hogy mostantól ez lesz. Ez az egyetlen esélyem, hogy találjak valakit. Ha netán teljesülne a „nem keresésem”, akkor mondhatnám, hogy hisz ezt akartam… minden terv szerint halad. Amennyiben pedig magával ragad az IstenNőm, akkor pedig már nem is fog érdekelni, hogy keresek-e vagy sem…. vagy hogy egyáltalán mit is írtam és miért.
Önelégülten tetszelgek az új tervemmel, de miért érzek akkor szürkeséget és elhatalmasodó üszkösödést?……megint beleszól az az „én szerű Izé” a bal vállamon. …Hazudsz, megint hazudsz!
Nem… nem hazudok ez az új megközelítés és fondorlatos tervként erősítem magamban a létszerűségét, pedig már repedezni látszik a burka…elég volt ehhez az Izé hangja! Az Izé folytatja, mindig ezt csinálja… de ugye azt gondoltad, hogy egy ilyen oldalon mondhatod, vállalhatod az igazat s önön magad?? Hitted, hogy van olyan, hogy nem kell megtéveszteni, taktikázni … lehetsz natúran pongyolázatlan! Az éveiddel, a kilóiddal, a fotóiddal, a magadról vallott értékeléssel, a válaszaiddal. Mondhatod azt, ami van és szükségtelen a fátyoltánc. Nem kell, hogy azon tanakodj, hogy milyen válasz vezethet a sikerhez… mi az, amit a másik hallani szeretne!? Megteszed, mert a saját célodhoz vezető útnak hiszed…. ez megint olyan kisszerű megfelelés.
Berzenkedem… a domináns énem szilárd a saját nézetemben…de a vállamon az Izé tombol, sosem nyugodhat! Basszus, csak nem így születik a behódoló szub??
Ajándék VIP-el megnéztem, hogy mennyi kedvencem van… több éves „munka” reménykedés gyümölcse, rengeteg oldal, sok-sok csodás teremtéssel. Ma is mind bejelölném! Megnéztem, hogy mi a helyzet az én kedvencnek való jelölésemmel… a francba a VIP jogosultsággal… minden ajándék ad valamit, de közben megfoszt valamitől, amire csak később leszel figyelmes… nos nulla az indexem!!
Valamit vacakul csinálhatok, hiába a gigantikus rutin, a különleges érzékenység… közben észreveszem, hogy hirtelen nagy lett a csend körülöttem… halk szunyókálás hangja kezdi birtokolni a figyelmem…… az Izé elaludt a vállalom, nem szál már velem vitába!
Elmosolyodom… tudod haver… majd csak megleszünk valahogy mi ketten…. „nem is keresek már senkit…. nekem lett igazam, mint mindig!!! 😊
Hozzászólások (0)