Nem adhatok mást mint önmagam

Tegnap ismét megkaptam, hogy jófiú vagyok. Ezt már nem első alkalommal mondták nekem, egy korábbi szeretőm is megjegyezte, hogy túl jófiú vagyok hozzá. Nem csoda, hiszen a férjét csalta velem. De ilyen világot élünk. Aki csalja a párját az rossz, akivel csalja az jófiú. De tudom mire gondolt, már tinédzser koromban is azt mondták, hogy biztos odalesznek értem a csajok, mert helyes arcom van. Talán így is volt és több kis csajt is befűzhettem volna ha nem vagyok annyira introvertált. Egyébként ha annyira jó fiú volnék vajon itt lennék ezen az oldalon? Vagy csak ide vagyok túl jó? Nem hiszem. Valamiért többnyire azokhoz a nőkhöz vonzódom akik a macsós, rossz fiú kinézetű férfiakat keresik és nem az olyat mint én. Úgy látszik ez az én keresztem. vehetnék fel más ruhát, viselkedhetnék máshogy, de azzal csak saját magam csapnám be. Habár mostanában az az érzésem, hogy nem éri meg őszintének lenni, mert amikor saját magam adtam, mindig az lett a vége, hogy nem én vagyok akit keres. Talán csalni, hazudni kellene, az úgy is olyan rossz fiús és akkor több bugyiba jutnék be. De az nem én volnék. Nem adhatok mást mint önmagam.