A tökéletes ember...

...definíció kérdése :) Felülök a vonatra én is, első blogomként itt az én definícióm, ráadásul szerintem gendersemlegesen.

1. Legyen őszintén kíváncsi és lelkes. Ez általában együtt jár a nyitottsággal, empátiával, elfogadással, mivel az illető őszintén megismerni, megérteni, szemlélni akar, illetve megélni és élvezni az újat.
2. Tudjon bocsánatot kérni. Ez általában együtt jár az introspekció képességével, az önzetlenséggel, az elengedéssel, és ezzel együtt mérhetetlen fejlődési potenciált hoz.
3. Higgyen abban, hogy az ember képes változni. Ez együtt jár a fejlődés iránti igénnyel, a változó élethelyzetek rugalmas lereagálásával, az alkalmazkodás képességével.
4. Tudjon bízni. Ezt később tanultam meg, mert természetesnek tűnt, de nem az. Enélkül semmi nem fog menni, akkor sem, ha minden más passzol, mert valójában mindenki a bizalmatlan fél bizonytalanságainak rabságában fog élni.

És részemről ennyi, a többi olyan körülmény, amihez együtt fogunk alkalmazkodni.

BDSM fronton egyébként a kíváncsiság bevállalósságot szül, a bocsánatkérésre való képesség megbízhatóságot, a változásra való hajlam a határok együttes tágitását vetíti előre, a bizalom pedig megint csak alap. Mi kell még? A többi csak címke, amik elég gyakran változnak, főleg ha két ilyen ember összeakad.

(Zárójelben, ezek egyike sem állapítható meg egy adatlapról, vagy egy-két üzenetből. Ellenben elég gyorsan ki fog derülni, ha két ember elkezd beszélgetni, neadjisten találkozik. A dolog egyetlen veszélye az, hogy a fentiek okán érzett végtelen lelkesedés miatt néha nem vesszük észre, ha mégis jelen van valami fundamentális inkompatibilitás, amit nem nem lehet, hanem nem akarunk megoldani.)