Petíció a női terror ellen!

Petíció a női terror ellen!

Avagy egy analóg Dom egy digitális pinában...

Akinek nem inge, kéretik a vállfán hagyni...

Rajongok a régi dolgokért! A valódiért, az igazi anyagokért, mint például a fémekért, a fákért, az üvegért, a gumiért, meg úgy általánosságban mindenért, aminek már az alapanyaga önmagában hordoz valami csábítót, elemi romantikát. A rég volt idők nagy Mestereinek a rengeteg tudását, amelyet belezsúfoltak egy – egy műremekbe, halhatatlanságuk zálogaként. És, ha ezek a tárgyak még ráadásul régiek is, akkor főleg be tudnak szippantani. Magukban hordoznak sok – sok történetet, ha a patinájuk mesélni tudna?! El – elidőzni egy cucc felett, hogy anno, nulla eszközzel hogyan is voltak képesek létrehozni...

Elsőre ez így önmagában szinte biztos, hogy erősen súrolja a közhely fogalmát. De! Pillantsunk egy hangya fülcimpányit a dolog mögé! Én még abban nőttem fel, hogy nincs internet otthon, saját mobil telefon, saját számítógép, ha valami elromlott, akkor megjavítottuk, nem lecseréltük, én még bakelit lemezen találkoztam az első élményemmel a zenével, még VHS-en láttam az első pornó filmeket, meg úgy a filmeket kazettára vettem fel a tévéből, eleinte még bringával jártam udvarolni is...

Szóval telnek múlnak az évek és már – már érezhető is egy kb 10 éves korkülönbségnél, hogy igen is létezik generációs szakadék, megjelennek bizonyos jelek az ismerkedés folyamán. Na jó, de mondhatnánk, hogy értékrend, meg felfogás, stb... Persze, de akkor is! Mennyire más dolgok kerülnek prioritásba ma, mint 20 éve, vagy akár csak 10... Mennyivel eltérőbb stílusban élték az emberek a minden napjaikat, magánéletüket, ahogyan ismerkedtek. Mennyire más tárgyakkal vették magukat körül.

Sokkal értékesebb, időtállóbb tárgyakkal, matériával vették körül Önmagukat, mégis mennyivel nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi kapcsolatok, személyek! Egy snassz: „ Hogy vagy? „-nak is volt tartalma, súlya...

Persze a flexibilisebb emberekre mindig is nagy hatása volt a divatnak. Én személy szerint azt gondolom, hogy kevés olyan dolog van a világban, amely nagyobb károkat okoz az emberiségnek, mint a divat, a trendek. Hogy mi a sikk?!

És, hogy mi a sikk??? Jelenleg az, hogy az értékTrendek teljesen eltorzultak. Valaki rosszat szól a munkahelyén, vagy a magánéletében, azonnal jön a szállóige: „ Vigyázz, mert lecserélhető, pótolható vagy! „ Nos, ahol így bánnak az emberrel, na az a pótolható közeg és le is kell cserélni!

Szóval analóg Domként kotorászol a digitális pinában, de minek?! Valódi kielégülést nem fog hozni soha... Így hát várod a valódit, az igazit tovább...

És mire föl ez a provokatív cím?! Nos, hát arra föl, hogy ameddig a „pasik” behúzott bébi répával bólogatnak, addig mi férfiak nap, mint nap meg kell küzdjünk helyettük is a sok megvadult Nősténnyel... Így hát annak ellenére, hogy ez a Nők ellen is irányul, mégis részben fogom a pártjukat, miszerint valahol érthető, hogy nem ismerik fel a Férfit, akivel nem tehetik meg az aktuális divathullámokban felfedezhető kis húzásaikat, trükkjeiket, manipulációikat!
Hisz oly ritkán adatik meg, hogy a való életben is találkozhassanak ilyennel, a saját személyes tapasztalatukon keresztül győződhessenek meg erről...

Még a végén kiderül, hogy én vagyok az igazi feminista, én küzdök itt a férfiak egyenjogúságáért! ID Napjainkban a polaritás pettyet megváltozott, csipetnyit túltoltátok Belláim...

Tisztelettel: D. E., az utolsó analóg Domok egyike...

.