Babi néni a telefonbetyár!

Babi néni a telefonbetyár!

Itt tartunk! Igen! Komolyan mondom nem hiszem el! Kb utoljára még általános alsóban volt vicces. Na sebaj, Ő így érzi...

Szóval az egyik blogom okán kulturáltan megkeresett levélben egy Önmagát intellektuális lénynek beállító személy. Meg is győzött erről. Felajánlottam a számomat, hogy folytassuk szóban. Pár nap elteltével hívott is. Bár néhány teljesen egyszerű kérdésemet válasz nélkül hagyta, már kezdett is gyanús lenni, de folyattam. Űr Isten mekkora Úr a kíváncsiság! Na majd amikor az első nem tetsző dolgot kinyilatkoztattam el is indult a pocskondiázás, amolyan " felnőttes " formában így anonimitás mögé bújva. Az ilyen pár mondatos meg nem ismerők amúgy is erősen hajlamosak a szakemberek által sem meglépett konklúziók levonására. Mintha csak az elmúlt sok - sok év összes sérelmét az én nyakamba ömlesztette volna... Olyan mélyen elszomorít, amikor ilyen megtört, rengeteget csalódott személyek ennyire megfeszülve várják a pillanatot, amikor is rázendíthetnek a mocskolásra és kifakadnak. Mondom magamban, normálisan válaszolni nem tudsz, levegő vétel nélkül fröcsögsz, nulla nyitottságot látok a dolgok helyre tételére, így maradt az elköszönés és a hívás megszakítása...

Majd pár nappal később az éjjel kellős közepén már hívó azonosító nélkül érkeztek be hívások. Erre nekem nincs időm... Arra viszont mindig is szoktam tudni szakítani, hogy ha kulturáltan lehet valakivel esetlegesen homlok egyenest ellenkező álláspontot képviselve tárgyalni, kultúr lények módjára vitatkozni. De ez nem az volt... Döbbenet!

Tisztelettel: D.E.

.