2011. 02. 26. 19:48 | Megjelent: 1052x
Még átnézésre vár, addig lehet benne moderálási szabályt sértő tartalom.
Részemről azt jelenti a barátság, legyen az férfi vagy nő, hogy meghallgasson és Én is meghallgatom.
Tanácsot adok és kapok. Kiosztom,hogy,ha kell, de elvárom,hogy felvilágosítson,hogy, ha Én csinálok hülyeséget.
Fáj az igazság, ez tény és való.......de mire is vannak a jó barátok?
Hogy helyre tegyék az embert és mikor bajban van akkor ott legyen az ember mellet.
Jó néhány embert hittem barátomnak, de mindig időben felnyílt a szemem, hogy Én csak arra vagyok jó, hogy a nyakamba zúdítsa a baját és a nyűgjét vagy épp boldogságát.
Ezzel nincs is semmi baj. Mindig tartom a vállam és a lelkem.
Az szokott bosszantani mikor Én mondok valamit és két szóban el van intézve és utána löki az illető a maga mondókáját.
Már csak vigyorgok azon mikor Én csak annyit mondok a kérdésére, hogy " mi van Velem" Elkezdem mondani és két szó után már nyomja a maga szövegét:)
Ezek után nem is érdekel, hogy mit gondol az illető mikor megkérdez, hogy mi van Velem..........csak annyit mondok,hogy "semmi, jól vagyok", Veled mi van?
Egy jó barát ebből már tudja, hogy nem árt mélyebben érdeklődni. Legalábbis részemről ezt jelenti.
Mindig magamból indulok ki........Aki Nekem azt mondja, hogy "nincs velem semmi és jól vagyok" Azért még rákérdezek, hogy "biztos", és utána sorba teszem fel a kérdéseim.
Nem véletlen, hogy kevés igaz barátom van. Egy kezemen megtudom számolni Őket.
Hozzászólások (0)