Tanú(l)ság

Miután megérkezett az utolsó szükséges papír is, átmentünk "jogi" segítséget kérni egy barátomhoz. Fura, hogy őt még nem neveztem néven a blogomban, pedig pont ő az egyetlen, aki kívülről (?) olvasni szokta a agymenéseim. Vettem unikornisos bort, oszt munka után uccu neki.

Féltem, hogy sejti, miért akarunk hozzá hétfő este átugrani. Mert már délelőtt is tök aranyosan besegített a témába vágva. De állítólag sikerült elég jól ködösítenem.

Így, habár pár éve szegény karnyújtásnyira van a jogi diplomától, hála istennek a jog elég nagy. Hiába hivatkoztunk papíron a ptk 4:8.§ első pontjára. És hiába rittyentettem mögé csodaszép definíciót arról, hogy azért van rá szükség, hogy felelőssége teljes tudatában a későbbiekben képes legyen egy általa észlelt korábbi eseményről a bíróság előtt akár vallomást is tenni... Örömmel elvállalta, mielőtt rájött volna, hogy éppen tanúnak kérem fel.

Oké, nekem meg az esett le később, hogy akkor ő fogja rendezni a legénybúcsúm. Őszintén szólva, picit félek. Bár mondtam neki, hogy táncos lányt nem kérek, és hogy szolid játékparti hangulatú legénybúcsút szeretnék, mert már rég nem vagyok az éjszaka császára... Belőle bármit kinézek. :D

Ez úton is imádlak, meg köszi még egyszer.

https://www.youtube.com/watch?v=GaB9F3R9cIY