Élethelyzet, libidó, vágyak

Nem tudom, ki hogy van vele (azért írom a blogot, hátha megtudom), de nekem adott élethelyzet, szexuális vágy és a vágyak típusa (vagy inkább erőssége, prioritása) között igen határozott összefüggés van.

Fiatalabb koromban kezdtem el várni, hogy majdcsak csökken a szexelhetnékem intenzitása. Zavart, úgy éreztem, kiszolgáltatottá tesz, és rengeteg időt és energiát vesz el (a mitől is?). Azt reméltem, hogy ha majd öreg 30-as leszek, elég rendesen alábbhagy. Ez még mára sem következett be. Viszont már nem várom. :) Sőt! Bár, mindig azt gondoltam, a női lét katasztrófája az lehet, mikor te még szexelnél, de veled már nem szexelnének, ezt nem szeretném megélni.
De... megfigyeltem pl. hogy ha a szexen kívüli életemben domináns helyzetbe kényszerülök (kényszerülök, mert nem szeretem), akkor a szubmisszív vágyaim igen felerősödnek, míg ha a szexen kívüli életemben bizonytalanabb helyzetbe kerülök, nem vágyom annyira alázásra, kiszolgáltatottságra. Lehetne ez akár fordítva is (hogy erősítik egymást). De így elég tiszta sornak tűnik, egyfajta egyensúlyteremtésnek, kompenzálásnak. Ez nem szerepcserét jelent (szexben dominanciára vágyam sosem volt még), hanem inkább erősséget, fokozatokat.
Egyéb élethelyzeti megközelítésből meg semmi rendszert nem látok, teljes a káosz. Gondolok itt arra, hogy pl. volt terhességem, amikor a szex igen távol állt tőlem, de szexeltem már kórházban szülés után 1-2 nappal is (elképesztően kívántam), nem tudom, kismamarészlegen ez mennyire gyakori.
Még az érdekes (érdekes? :D), hogy mikor nagyon-nagyon elfoglalt vagyok, rengeteg a teendőm, akkor erősödik a szexuális késztetésem (meg a pixie-jelenlétem - ezt ki érti? :), mikor nagyon nyugis, ráérős időszakaim vannak, akkor is. És amikor olyan közepes, semleges, kellemesen elegendő, de nem megterhelő, akkor vagyok szexuálisan a legpasszívabb (jó, partnertől is függ nyilván, módosítom: a késztetésem a leglanyhább).

Kíváncsi lettem, másnál hasonlóan van-e...