Köszönet az exeknek

Köszönöm minden exemnek, hogy segített olyanná és azzá válni, aki/ami most vagyok... köszönöm, hog megmutatták, mi jó nekem, és azt is, mi biztosan nem... merre szeretnék haladni, merre biztosan nem... hogy bátorítottak, merjek én én lenni, megmutatták bennem az értéket, a szerethetőt, és segítettek elfogadni mindazt, amit nehéz elfogadni... köszönöm, hogy nem tettek visszavonhatatlanul és végérvényesen, megmásíthatatlanul bizalmatlanná, hogy nem elvették, hanem adták a hitem abban, hogy a férfi-nő kapcsolat az valami varázslatos dolog... és köszönöm, hogy elfogadták perverzióim, még ha jellemzően nem is tudtak mit kezdeni vele... és köszönöm, hogy többükre a mai napig bizton számíthatok ha úgy adódik, óvó, támogató, ugrásra kész jelenlétük folyamatosan érzem..

És köszönöm minden exének, hogy nem törték össze, nem keserítették meg, nem ejtettek halálos vagy félhalálos sebeket rajta, hogy megmaradhatott nyílt, tiszta szívű, kíváncsi férfinak... kköszönöm, hogy elengedték, teljesen és véglegesen elengedték... köszönöm, hogy hibáik elfogadhatóvá teszik az én hibáimat... köszönöm, hogy velük válhatott azzá a férfivá, aki nekem mindennél jobban kell... és igen, azt is, hogy rajtuk/velük csiszolódhatott szexuális kultúrája olyanná, ami nekem újra meg újra, folyamatosan annyi gyönyört ad...

De leginkább köszönöm minden volt exünknek, hogy nem voltak "elég jók", így egymásra találhattunk...