"Igazi" szub vagy csak szerepjátékos?

Hol a határ?

Mikor idekerültem és olvasgattam és ismerkedtem (már idekerülés előtt is olvasgattam és ismerkedtem), valahogy bennem úgy különült el, hogy édesjóistenem, ez a 24/7 szubság... ennyire nincs dolga valakinek, ennyire nincs élete (családja/gyerekei, munkája)? Ennyire unatkozik? (És a megítélése az én pillanatnyi helyzetemtől változott: de jó neki, énisénis vagy szegény, azért rossz lehet).
Mert vágyni valamire (hogy hogy lenne esetleg jó élni mindig) és megélni, az nem esik egybe. Vagy csak ritkán.

És mikor ezerfelől áradt rám a ki a szub kérdéskör (ha nem akarom azt, amit a magát domnak nevező, akkor nem vagyok szub, ha nem úgy vagyok szub, ahogy másik nő, akkor nem vagyok szub stb.) akkor ennyiben csapódott le bennem:
https://hu.smpixie.com/bdsm-blogok/aranyliliom/43853-az-en-szub-blogom-azaz-az-igazi-szub-blog,
és nagyjából maradt is így. Akkor nem vagyok. Plusz egy kategória, amibe nem férek bele, csapom a többihez. Önidentitásomat nem rengeti meg talán. Talán.

Vagy simán csak vannak főállású és "részmunkaidős" (part-time talán jobb) szubok?
És ez, a megélés életben betöltött aránya a szubságot minősíti egyáltalán? Hogy mennyire szub valaki? (Mennyire vagy túsz? Sört eléred? - bocs)
Vagy vannak "profik" és vannak "amatőrök"? (És most itt szó nincs anyagi vonzatról, hanem helyette elmélyülésről és életvitelszerűségről.)

És valahol érzem, tudom, hogy fontos, hogy legyenek kategóriák. Hogy legyen letisztult, hogy mi micsoda (ahogy a szakmámban is zavarnak a "kontárok", akik ugyanannak nevezhetik magukat, mint a "profik"). És zavar, mikor pipogya, egy nézéssel térdrekényszerítem kisfickók magukat domnak nevezik, mert az nekem valami nagyon fontosat jelent, és úgy érzem, méltatlanul bitorolják, ezzel értéktelenítik.
És mégis, mikor emberek minősítéséről/kategorizálásáról van szó, akkor egyszerűen nem tudom elengedni azt, hogy ez ne lenne kirekesztő.
Szóval, teljes a káosz. :)